Lábnyomok

 

Egy ember álmot látott egyik éjszaka.

Azt álmodta, hogy a tengerparton sétál Istennel. Az égen

felvillantak élete eseményei. A homokban két pár egymás mellett

haladó lábnyomot vett észre: az övét és az Úrét.

Amikor felvillant élete utolsó jelenete, visszanézett a homokba

a lábnyomokra. Észrevette, hogy élete útján számos alkalommal

csak egy lábnyom látszik. Arra is felfigyelt, hogy ez mindig élete

legszomorúbb, legnehezebb időszakaiban történt.

Aggasztotta dolog és megkérdezte az Urat:

- Uram! Azt mondtad, hogy ha úgy döntök követlek Téged,

velem leszel mindig. De életem legnehezebb időszakaiban csak egy

lábnyomot látok. Nem értem miért, mert pontosan akkor lett

volna Rád a legnagyobb szükségem, amikor elhagytál.

Az Úr azt felelte:

- Fiam, drága gyermekem szeretlek, és soha nem hagynálak el!

Megpróbáltatásaid és szenvedéseid idején, amikor csak egy

lábnyomot láttál, a karjaimban vittelek.