Lábnyomok
Egy ember álmot látott egyik éjszaka.
Azt álmodta, hogy a tengerparton sétál Istennel. Az égen
felvillantak élete eseményei. A homokban két pár egymás mellett
haladó lábnyomot vett észre: az övét és az Úrét.
Amikor felvillant élete utolsó jelenete, visszanézett a homokba
a lábnyomokra. Észrevette, hogy élete útján számos alkalommal
csak egy lábnyom látszik. Arra is felfigyelt, hogy ez mindig élete
legszomorúbb, legnehezebb időszakaiban történt.
Aggasztotta dolog és megkérdezte az Urat:
- Uram! Azt mondtad, hogy ha úgy döntök követlek Téged,
velem leszel mindig. De életem legnehezebb időszakaiban csak egy
lábnyomot látok. Nem értem miért, mert pontosan akkor lett
volna Rád a legnagyobb szükségem, amikor elhagytál.
Az Úr azt felelte:
- Fiam, drága gyermekem szeretlek, és soha nem hagynálak el!
Megpróbáltatásaid és szenvedéseid idején, amikor csak egy
lábnyomot láttál, a karjaimban vittelek.