Rejtett kincs

Van egy nagyon régi hindu legenda: Valamikor minden ember félisten volt, aki a földön élt, de mivel az ember oly sok bűnt követett el, Brahmá a legnagyobb félisten eldöntötte, hogy meg fogja büntetni. Megfosztja az isteni lehelettől, mely a belsejében van és elrejti egy olyan helyre, ahol soha nem találja meg.

- Rejtsük el a föld mélyébe! –mondták a többiek.

- Nem – mondta Brahmá – mert az ember le fog ásni a föld mélyére és megtalálja.

- Akkor süllyesszük el az óceán mélyére – mondták.

- Az sem jó – mondta Brahmá – mert az ember megtanulja hogyan merüljön le az óceán mélyére és ott is megtalálja.

- Rejtsük el a legmagasabb hegyen – mondták.

- Nem – mondta Brahmá – mert egy napon az ember majd felmászik a föld összes hegyére és megint megszerzi az isteni leheletet.

- Akkor nem tudjuk, hol rejtsük el, nem ismerünk olyan helye,t ahol az ember nem találja meg – mondták a kisebb félistenek.

És szólt Brahmá: - Rejtsétek el magában az emberben. Soha nem fog arra gondolni, hogy ott keresse. És így is tettek. Minden emberben ott van elrejtve az isteni lehelet. Azóta az ember bejárta a földet, leszállt az óceán mélyére, felmászott a legmagasabb hegyekre is, kereste (még ma is keresi), mi az, ami igazán boldoggá tehetné – és az egész idő alatt ott volt benne.